A visszajelzéseitek, igényeitek alapján a jövőben rendszeresen (kéthetente) tartunk nyilvános bemutatókat az alábbi városokban:

Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár

Az előadások díjmentesek, mindenkit szeretettel várunk!

Szeptember 13. hétfő

Szeged, Előadó: Czérna Szabolcs
Székesfehérvár, Előadó: Nagy László

Szeptember 15. szerda

Pécs, Előadó: Czérna Szabolcs

Szeptember 20. hétfő

Győr, Előadó: Nagy László
Debrecen, Előadó: Horváth István
Miskolc, Előadó: Czérna Szabolcs

Szeptember 27. hétfő

Pécs, Előadó: Czérna Szabolcs
Szeged, Előadó: Kócsó László
Székesfehérvár, Előadó: Specht József

 

 

 

 

A mai gyerekeknek egyre kevesebb kapcsolatuk van a természettel, ami negatívan hat mind egészségi állapotukra, mind fejlődésükre. A szabadban való játéknak rengeteg jótékony hatása van: fokozza a kreativitást, javítja a problémamegoldó képességet és segít, hogy gyermekeink megtanuljanak felelősséget vállalni magukért.

Amerikai felmérések szerint a mai gyerekek 64 százaléka csak hetente egyszer játszik a szabadban, jelentős százalékuk sohasem jár gyermekkorában - sőt, később felnőttként sem - tanyán, farmon, háztáji gazdaságban.

 

Csak elenyésző százalékuknak adatik meg, hogy gyermekkorában fára másszon, patakban fürödjön, malacot, tyúkot etessen, erdőben, folyóparton csatangoljon, azaz hogy együtt éljen a természettel.

folyt:

forrás:http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/gyermekegeszseg/20100827-gyerekek-a-civilizacio-fogsagaban-vissza-a-termeszetbe.html

 

Életünk során csontjaink folyamatosan épülnek és bomlanak, a gond csak az, hogy úgy 25 év körül már a csontbontás a meghatározóbb. Megfelelő táplálkozással a kóros csontvesztés megakadályozható.

 

A csontnak is van anyagcseréje

 

Mozgató szervrendszerünk, sőt, egész szervezetünk vázát csontjaink adják, mégis, fiatalon kevés gondot fordítunk rá. Csak akkor érezzük jelentőségét, amikor szinte már késő: idősebb korban, amikor megjelennek a csont- és porcszövet pusztulásával járó betegségek tünetei. Érdemes alaposan megismerni a csont felépítését és anyagcseréjét, hogy jobban vigyázhassunk rá.

 

Csontunk alapvetően három építőelemből áll össze: szerves és szervetlen állományból valamint különféle sejtekből, amelyek a látszólag mindig egyforma csontokat dinamikusan építik és bontják.

 

Épülnek és bomlanak

 

Csontszövetünket a csontépítő sejtek (osteoblastok) és a csontbontó sejtek (osteoclastok) egész életünk során folyamatosan átépítik. Először a csontbontó sejtek lassan kis üreget vájnak a csontállományba, majd ebbe az üregbe (melyet törmelék-pucoló, úgynevezett makrofág sejtek kitisztítanak) egy apró hajszálér nyomul be.

 

Ezután lépnek színre a csontépítő sejtek, amelyek először a szerves, utána a szervetlen állományt építik fel. Közben ők maguk is a csontállomány belsejébe kerülnek, és úgynevezett osteocytákká alakulnak át. Csontjaink 90 százalékban ilyen sejteket tartalmaznak, feladatuk az építkezés után a csontszövet táplálása, életben tartása.

 

Kritikus fordulat a 25. életév körül

 

Optimális esetben természetesen a lebontott és a felépített csontállomány mennyisége egyforma, azonban ez csak életünk mintegy huszonötödik évéig van így. Ezután a csontbontás mennyisége kissé már meghaladja a csontépítést, a csonttömeg tehát még egészséges emberek esetében is fogy, még ha kismértékben is.

 

A csontok 20 százaléka is víz

 

Rugalmasan tömör szerkezetét a csont annak köszönheti, hogy egyszerre alkotják szerves illetve szervetlen vegyületek. A szerves vegyületek nagy része a kollagén nevű fehérje, de találhatunk a csontban szénhidrátokat és rövid fehérjéket, úgynevezett peptideket is. Együttesen a szerves anyagok a csontállomány mintegy 30-40 százalékát adják.

 

Talán kevésbé ismert, hogy a csontok felépítésében is fontos szerepe van a szervetlen anyagnak tekinthető víznek, a csontok 20 százaléka H2O. A maradék mintegy 40 százalékot pedig az ásványi sók teszik ki. Fő alkotóelem a hidroxiapatit nevű molekula, amely kalciumot és foszfátot tartalmaz.

 

forrás:

 

folyt: http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/mozgasszervek/20100826-a-csont-kulonleges-szovet-erdemes-vedeni.html

A legtöbb ember valamilyen krónikus tápanyaghiányban szenved, mivel a modern étrend igen messze van az ideálistól, emellett az intenzív mezőgazdaság hatására számos nyomelem szintje csökkent a talajban. A krónikus hiányállapot általában csak hosszabb idő után jelentkezik, mert a szervezet először felhasználja saját tartalékait. Sok egészségügyi problémára nem a gyógyszerek, hanem a megfelelő táplálkozás jelent megoldást.

forrás:http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/egeszsegugy/20100825-tiz-dolog-amit-valoszinuleg-nem-fogunk-hallani-orvostol.html

Mind a vény nélkül kapható, mind a receptköteles gyógyszerek szedése lerövidítheti életünket. A számos figyelmeztetés ellenére még mindig egy olyan társadalomban élünk, amelyben az emberek azt vallják, a gyógyszerek minden egészségügyi problémára megoldást jelentenek. Sok gyógyszer savas irányba tolja el a szervezet kémhatását, ez pedig kedvez a fertőzéseknek és a daganatoknak. Más szerek befolyásolják a különböző tápanyagok felszívódását vagy anyagcseréjét, tárolását vagy felhasználását. Több betegség esetében létezik természetes megoldás gondjainkra, amelyek biztonságosabbak és nem járnak mellékhatásokkal.

forrás:http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/egeszsegugy/20100825-tiz-dolog-amit-valoszinuleg-nem-fogunk-hallani-orvostol.html